skip to Main Content

KATITS ETELKA: A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel a válságtünetek felismeréséhez

Financial accounting and management accounting for recognizing the symptoms of the crisis

Igor Ansoff (1975) a „gyenge jelek” fogalmával bővítette a stratégiai ellenőrzés korai előrejelző képességét. A koncepció azon a tudáson alapul, hogy a környezeti feltételek változása hatással van a vállalatra.  Az ilyen környezeti változások hatását nehéz felismerni, és ez csak a későbbiekben fordul elő a vállalatoknál. A „gyenge” jelek rosszul strukturált információk, amelynek több interpretációs lehetősége van (például a saját tőke csökkenését is többféleképpen magyarázhatjuk). Ezek magukban foglalnak olyan bizonytalanságokat, amelyek felismerése stratégiai jelentőségűek, így ezeket az információkat megfelelően kell értékelni és feldolgozni. Az „erős” jelzéseknek konkrét információs tartalmuk van (például eladósodás, fizetésképtelenség), amely kockázatnál gyakran jelentkezik. Minél korábban felismerik a válság szimptómáit, annál több lehetőség van a hibás vállalati fejlődés korrigálására.

Az említett válság indikátorai egymás mellett, egymást felerősítve is jelentkezhetnek, de nem ezek a válság okai. Számtalan külső és belső ok kedvezőtlen összejátszása válsághelyzetet okozhat, és válságba sodorhatja a vállalatot. A válságok korlátozódhatnak egy-egy szűkebb területre (elszigetelhető válság), de lehetnek jelentősen kiterjedtek (általános válság). Az egyes válságjelek együttesen is jelentkezhetnek, és egymással sokszoros összefüggésben fejthetik ki hatásukat. A számos kiváltó ok együttes megjelenése, továbbá a válságba jutott vállalkozások száma önmagában is tovább gerjeszti a válságot, ami olyan cégeket is sújthat, amelyek lendületet adó, húzó gazdasági környezetben esetleg sikeresen prosperálnának.

A külső és a belső környezet szisztematikus megfigyelésével – áttekintve a stratégiai tervezés aktuális folyamatát – korai szakaszban nyerünk olyan információkat, amelyek jövőbeni megélhetési nehézségeket és potenciális egzisztenciális válságokat válthatnak ki. Ez vonatkozik az egyébként alig észrevehető események információs fokára (1. számú ábra).

ú ábra: A vállalati válságtünetek felismerésének és a menedzsment beavatkozásának időszaka a fejlődő válságban

Forrás: Katits, 2019.

A gyakorlati megvalósításhoz meghatározzuk azokat a vezető mutatókat, vagyis amelyek lefedik az üzleti élettel összefüggő gazdasági, technikai vagy társadalmi eseményeket. Ezeket rendszeresen rögzítik és elemzik annak érdekében, hogy felmérjék a vállalati stratégiák sikerének bekövetkezési valószínűségét, időben megfigyelni és felismerni a korábban nem használt lehetőségeket és kockázatokat.

Az elmúlt 10 év empirikus kutatásaiban – magyar vállalati top 100, 500, 5000, megyei top 1000 és 15 vállalati esetelemzéssel – összeállítottuk azt a jelzés- és okkutatás előfordulását, amelynek csoportosítását a 2. számú ábra szemlélteti.

Az elmúlt 10 év empirikus kutatásaiban – magyar vállalati top 100, 500, 5000, megyei top 1000 és 15 vállalati esetelemzéssel – összeállítottuk azt a jelzés- és okkutatás előfordulását, amelynek csoportosítását a 2. számú ábra szemlélteti.2. számú ábra: A vállalati válság jelzéseinek és okainak feltárása

Forrás: Katits, 2019.

Most foglalkozzunk itt kizárólag a ”gyenge” és ”erős” pénzügy-gazdasági jelzések vagy tünetek feltárásával! Hol és hogyan ismerhetjük fel, sőt, azonosíthatjuk a fejlődő, látens válság szakaszában a kifejlett válság megelőzése és elkerülése érdekében? Honnan származnak a számszerűsíthető információk? A válasz egyértelmű: a pénzügyi és a vezetői számvitel területéről.

A pénzügyi számvitel követendő könyvelési előírásait és a beszámoló készítés alapelveit a számviteli törvény, a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek, valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok tartalmazzák. Mivel Magyarországon a vállalkozások adófizetési kötelezettsége és az adóellenőrzés egyaránt a pénzügyi számvitel információszolgáltatásaira épül, ezért a kontrolling információkat előállító vezetői számvitel elsődleges forráshelye a pénzügyi számvitel. Mindkét számviteli rendszer módszertani alapját a kettős könyvelés biztosítja, csak a vezetői számvitel esetében a számba vett gazdasági eseményről részletesebb információt rögzít (Laáb, 2009).

A pénzügyi számvitelből származó információk közvetlenül, a belső és a külső érinettek, piaci szereplők számára elérhetőek. Ellenben a vezetői számvitelből származó információkat közvetett módon, a vállalkozási formára, életszakaszra, tevékenységi körre, piaci helyzetre igazítottan, megfelelő módszertan keretében származtathatjuk. Az 1. számú táblázat tartalmazza egy termelő, a magyar piac telítődési szakaszában levő kft. működéséből eredően a pénzügyi és a vezetői számvitel területéről származó tüneteket, de külön megadtuk azt is, ami mindkét területről származhat.

  1. számú táblázat: A vállalati válság ’gyenge’ jelzései a pénzügyi és vezetői számvitelből –esetelemzés

Pénzügyi számviteé

Vezetői számvitel

Általános vállalati területen

– Alultőkésítés. ⇒ Mérleg forrásoldal.

– Csekély vállalati hozamerő. ⇒ Eredménykimutatás – jövedelmezőségi szintek.

– Hiányzik a pénzügyi kontroll, a tevékenységre/folyamatra fókuszál, inkább technikai/adminisztratív elemzés és értékelés, a mérnöki szemlélet a karakteres.

Termelés területén

– Beruházás a termelés növekedése nélkül. ⇒ Mérleg tárgyi eszköz érték növekszik, de az eredménykimutatás értékesítés nettó árbevétele nem emelkedik

– A technológia elavulásából eredő energiapazarlás, a teljesítményhez képest magas munkabérköltségek, magas közvetett költségek a gyártásban. ⇒ Eredménykimutatásban a működési költségek (anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordítások) emelkednek.

– A felhasználói reklamáció növekedése.

– Kapacitás kihasználatlanság. ⇒ Kapacitás és az átbocsátóképesség között nagy az eltérés, nagy a nyílt tartalék.

– Az értékesítés mennyisége stagnál ⇒ forgóeszköz gazdálkodás hatékonysága romlik ⇒ fordulatszám csökken, illetve forgási idő növekszik.

– A vállalati szintű fedezet csökkenése (amit megelőz a termékek/áruk fedezetének csökkenése) ⇒ Eredménykimutatásból az árbevétel és a változó költség különbsége vagy a fix költség és a működési eredmény összege csökken.

– A szállítási határidők emelkedése a forgalom növekedése nélkül. ⇒ A kiszállítás ideje emelkedik, de az eredménykimutatás értékesítés nettó árbevétele nem emelkedik.

Beszerzés és értékesítés területén

– Erőltetett értékesítés, amelynek finanszírozását már nem képesek megoldani az egészséges tőkestruktúra fenntartásával. Az ún. túlterjeszkedés és a feszített tempó miatt a hatékonyság romlik, a vezetők a profitorientáció helyett a nagyság bűvöletébe esnek, nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy az eszközök likviditási szerkezetéhez passzoljon a kötelezettségek lejárata. ⇒ Torz mérleg szerkezet ⇒ Növekedési válság. – Panaszok száma növekszik a minőség romlása miatt, gyakori leértékelés, elhanyagolt vevőszolgálat, agresszív reklámozás.

– Önköltség alatt történő értékesítés. ⇒ Nincsen sem vállalati, sem pedig termékfedezet.

 

Fizetési területen

– Túl magas/drága hitel. ⇒ Emelkednek a pü. műveletek ráfordításai, csökkennek a kamatfedezeti ráta értékei. – Változás a fizetési módban, fizetési meghagyások emelkedése, a hitelek átütemezése, egyre gyakrabban negatív a heti/havi pénzforgalmi egyenleg.    

Forrás: Katits, 2017, módosítva.

Hivatkozások:

ANSOFF, I. H. (1975): Managing Strategic Surprise by Response to Weak Signals, California Management Review 18:2, pp. 21-33.

KATITS, E. (2010): A vállalati válság pénzügyi menedzselése, Saldo Kiadó, Budapest, 507 p. ISBN: 9789636383466

KATITS, E. (2017): Haladó vállalati (életciklus) pénzügyek – Pénzügyek változ(tat)ások idején, Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 486 p. ISBN: 9789633343036

KATITS, E. (2019): A jelzás- és okkutatás válságban, avagy a pénzügyi turnaround controlling alkalmazása, CONTROLLER INFO, 7:4 pp. 23-28.

LAÁB, Á. (2013): http://www.külker.hu/wp-content/uploads/2013/03/teljeskOny_1550281.pdf

 www.kenf.hu

 

 

 

 

 

Back To Top